Blogunkon nem egyszer olvashattak már az ivóvizeinkben lévő ásványi anyagokról, azok környezetre és egészségre gyakorolt hatásairól. Mai témánkban egy érdekes kanadai kutatást fogunk elővenni, amelyben a mangán hatásait vizsgálták az emberi szervezetre. De mielőtt a kutatást bemutatnánk, beszéljünk a mangánról és a környezetre való hatásairól egy kicsit.

A mangán a kémiai elemek egyike, az átmeneti fémek csoportjába tartozó fém, amely a termőföldben és ivóvizeinkben is megtalálható. A víz áramlása során a talajból, homokból, kövekből kioldódva kerül a vizeinkbe. A mangán mellett ilyen szennyező anyagnak számít a vas is, ezek redukált formában vannak jelen a vízben. Ebben az állapotban gyakran más oldott anyagokkal, mint bikarbonáttal, szulfáttal vagy hidroxiddal, esetleg szerves komponensekkel kapcsolódnak össze. Oldott, redukált formában a mangán és a vas színtelenek, de amint oxidáló közegbe kerülnek, a jól ismert rozsdás barna színre váltanak. Jellegzetességük, amiről még felismerhetőek, hogy fémes szagú és ízű lesz általuk a víz. A mangánnak vannak jótékony, de egyben negatív hatásai is. Az hogy mikor jó és mikor rossz hatású a vegyületének típusától is függ, illetve attól, hogy szerves vagy szervetlen formátumban van jelen. 

Környezetre való hatása általában a háztartások réme tud lenni, hiszen ahol az ivóvízben nagyobb mennyiségben van jelen, ott rozsdabarnás elszíneződést okoz, amelytől megszabadulni nem a legkönnyebb. Ennek kialakulásáról és a probléma megoldásáról már volt egy cikkünk, amelyet IDE KATTINTVA megtalálnak.

Ma viszont nem a környezeti hatásait fogjuk újonnan vesézgetni, hanem az emberi szervezetre való negatív hatásait fogjuk ismertetni. Magyaroroszágon is egyre több helyen fordul elő, hogy ivóvizenkben a megengedett értéknél magasabb mangán tartalom van. De ez miért probléma? 

Kanadai kutatók készítettek egy tanulmányt, amely alapján a kutatás eredménye az lett, hogy azok a gyerekek, akik olyan ivóvizet fogyasztottak ezen időszak alatt, amelynek magas a mangán tartalma, rosszabbul teljesítettek az intellektuális készséget mérő teszteken, mint azok a gyerekek, akik megfelelő tisztaságú ivóvizet fogyasztottak.

A kutatás során 362 gyermeket vizsgáltak 6 és 13 év közötti korosztályban. A tanulmány során a mangán mellett vizsgálták még a vas, a réz, a kálcium, a magnézium, az ólom, a cink és az arzén koncentrációját is. Ezen időszak alatt a kutatásban résztvevő gyerekekkel olyan tesztsorokat készítettek, amellyel a mozgásukat, gondolkozásukat és a viselkedésüket vizsgálták. A kutató csoport megállapította, hogy a mangán-szint növekedésével a gyermekek intelligencia hányadosa ( az IQ ) csökkent. A kísérlet végére azok a gyermekek akik mangánt tartalmazó vizet fogyasztottak az IQ-juk 6 ponttal csökkent. A teljeskörű elemzés érdekében figyelembe vették a gyermekek családi helyzetét, a szülők intelligenciáját, a képzettségüket és természetesen az ivóvíz minőségét is. Ezek mellett megvizsgálták azt is, hogy a gyerekek táplálkozásában milyen mértékben található mangán, viszont ez nem mutatott semmilyen összefüggést az intellektuális teljesítményükkel.

( Mellékesen megjegyezvén, valószínűleg azért nem volt összefüggés a táplálékban lévő mangán tartalom és az intellektuális készség változása között, mert az élelmiszerekben lévő mangán koncentráció más formában, vegyületben található meg mint a vízben. Gondolunk itt arra, hogy míg a vízben szervetlen ásványi anyagként van jelen, addig ezzel szemben a tápanyagokban szerves formában található meg, így ezt a szervezet képes hasznosítani míg a szervetlent pedig nem! )

Maga az egész tanulmányban a legnagyobb fordulópont az volt, hogy a kutatók által vizsgált ivóvizek mangán koncentrációja az ajánlott határértéken belül volt. Tehát a legfőbb probléma, hogy hiába szabályos szinten belül van a mangán tartalom, ha már ez a mennyiség is káros hatással van az emberi szervezetre, főleg egy fejlődő szervezetre. ( A tanulmány az Environmental Health Perspectives folyóirat részlete, szabadon fordítva. )

Teljes cikk elérhető itt, angol verzióban: KLIKK IDE

De miért osztottuk meg olvasóinkkal ezt a tanulmányt?

Egyre több helyen fordul elő hazánkban is, hogy a mangán érték akár az ajánlott határérték fölött van. Ez pedig nem csak környezeti problémát jelent, hanem egészségügyi problémákat is okozhat, mert az előbbiekben említett kutatás alapján már a határértéken belüli mangán koncentráció is okozhat hosszútávon problémákat főleg fejlődő szervezetnél.

Viszont, hogy tisztázzunk egy-két tényt!

• Szervezetünknek bizonyos mennyiségben szüksége van mangánra, de erre a legmegfelelőbb megoldás, az ha táplálék útján visszükbe szervezetünkbe.
• Miért van jótékony hatással testünkre? A mangánnak mint ásványianyagnak szerepe van az anyagcsere folyamatokban, a sejtek oxidációs-redukciós folyamataiban, a hormon termelésben, a csontok fejlődésében, az izületek megfelelő kenésében, a sejtek regenerálódásában.
• Viszont az ivóvizeinkben található mangán szervetlen formában van jelen így ezeket a feladatokat, folyamatokat nem segíti hanem akár hátráltathatja is.
• A legmegfelelőbb mangán forrást tápanyagokból nyerhetjük.
  Ilyen tápanyagok pédául: makadámdió, mogyoró, mandula, szárított kókuszreszelék, kesudió, főtt barna rizs, teljes kiörlésű barna kenyér, ananász, datolyaszilva, spenót, cékla, fejes saláta, petrezselyemgyökér, alma, szamóca / eper, tojás. Ezek ugyanis olyan formában tartalmazzák a mangánt, amelyet szervezetünk hasznosítani tud. 

Viszont érdemes észben tartani, hogy testünk számára minimális szinten van szükség mangánra, ezért túlzott bevitele nem ajánlott hiszen a szervezet úgy sem tudja hasznosítani és nem kizárt, hogy túlzott bevitele még káros hatást is gyakorolhat ránk.

Tehát érdemes odafigyelni és megoldást keresni, hiszen a tiszta víz igazi érték és az egészség az első főleg a mai világban! 

A ,,Vízológia, minden ami víz" blogon megjelenő tartalom, így a cikkek, a videók, a honlap grafikája vagy bármely más tartalom, szerzői jogi védelem alatt áll.